1. Első lépés, hogy telepítsük a GameCIH-t (root jog szükséges a használatához) INNEN LETÖLTHETŐ A program úgy működik mint a cheat engine, tehát rákeresünk egy adott címre majd szerkesztjük.
2. A pénzhez az éppen aktuálisan rendelkezésre álló összegre kell keresni (ha több mint egy találat van, akkor játszunk kicsit a játékkal hogy magasabb legyen az érték).
3. Nincs is más dolgunk mint kiválasztani és átírni az összeget kedvünk szerint.

Akinek esetleg csak most keltette volna fel az érdeklődését a játék az itt beszerezheti a legfrissebb verziót.

Akik egy kicsit is jártasabbak a témába, azoknak biztosan megfordult a kósza gondolat a fejében, hogy vajon mikor indul meg a custom rom özön kedvenc telefonjukra. Nos, az első hírek elkezdtek szállingózni.

Az eddigieket átlagolva elmondhatjuk, hogy a Google körülbelül a leleplezés után egy hónappal adja ki az aktuális verzió forráskódját. Steve Kondik és Keyan Mobli a Cyanogen mod fő fejlesztőinek elmondása szerint amint ez megtörténik, egyből hozzálátnak a rom 9-es verziójának elkészítéséhez, amely az Android 4.0 feature-eit fogja majd kiterjeszteni és feldobni.
Mivel a mod-ból a legutolsó stabil verzió a 7.1, ezért felmerülhet a kérdés, hogy mi lett a CM 8-al? Nos, az az operációs rendszer előző verziójának a Honeycomb-nak volt fenntartva.
Tehát, ha minden jól alakul, akkor szilveszter tájékán már az új rommal fogunk szaladgálni.

Sok GTA rajongó még nem is eszmélt rá arra, hogy a Rockstar által kiadott Grand Theft Auto III idén lesz 10 éves. A sikeres játék évtizedének emléket állítva a kiadó két bejelentést is tett. Az egyik az, hogy lesz a gyűjtők számára készített limitált Claude figura, amely a Rockstartól lesz rendelhető, 150 dollárért.

Ami minket jobban lázba hoz, az a másik bejelentés, amiből kiderül, hogy a Rockstar kiadja újból a GTA III-at, ezúttal azonban nem PC-re, hanem mobil platformokra, Androidra is iOS-re. A játék, amely tíz évvel ezelőtt sokunk számítógépén még szaggatott, egy évtizeddel később már az új generációs telefonokon és táblagépeken is képes futni. A Rockstar közleményben adta ki a támogatott készülékek listáját, amelyek mind kétmagos processzort tartalmaznak, így azért nem mindenkinek lesz elérhető a játék.

A támogatott készülékek listája:

• Apple iPhone 4S
• Motorola Droid X2
• Motorola Atrix
• HTC EVO 2
• LG Optimus 2X
• Samsung Galaxy SII
• Apple iPad 2
• Samsung Galaxy Tab 10.1
• Acer Iconia Tab A500
• Acer Iconia Tab A100
• Motorola Xoom
• ASUS Eee Pad Transformer
• ASUS Eee Pad Slider

A piac bővülése egyébként jórészt az Androidnak köszönhető, hiszen még a harmadik Apple is csak 85,9 százalékkal növekedett (így 16,2 millió készüléket tudott piacra dobni), míg a legnagyobb vesztes egyelőre a Microsoft, aki 20,3 százalékot rontott a 2009-es eredményeihez képest. Ez persze még nem azt jelenti, hogy a Windows Phone 7 megbukott, hiszen ez a platform csak Q4-ben jött ki – ennek a hatását majd a következő felmérésben láthatjuk.

Az egyelőre csak “Jupiter” kódnév alatt ismert technológia célja az eddig kiszivárgott információk szerint a különböző – desktop, webes és mobilos – platformok egyesítése lesz, illetve ezen keresztül olyan alkalmazások kidolgozásának lehetővé tétele, amely mindegyik környezetben futtatható lesz. A technológia egy korai változata állítólag már tesztelés alatt áll a Visual Studio 2012 jelenleg tesztelt korai bétáiban, és vélhetően maga az új Office is már erre épülve kerül kidolgozásra.

Fontos, hogy a Jupiter maga nem egy teljesen új technológiát, hanem vélhetően egy a már meglévő Silverlight, .NET és egyéb releváns technológiák egy közös nevezőre hozásával előállt platformot jelent majd. Ezzel összefüggésben új nyelvet sem kell majd megtanulni használatához, hanem C#, VB.NET, sőt, még C++ segítségével is lehet majd alkalmazásokat fejleszteni rá.

Az így létrehozott programok ráadásul egyetlen gyakorlatilag szintén egységes platformon, a Microsoft addigra a mobilról asztalira is kiterjesztett alkalmazásboltjában lesznek árolhatóak ill. megvásárolhatók, ami szintén új lehetőségeket jelenthet az eddig az értékesítés terén komoly kihívásokkal küzdő kis- és középvállakozások számára.

További részletek is kiszivárgott információk itt és itt.

Visszatérve a 2.4-es verzióhoz: A következő Android rendszer neve Ice Cream Sandwich lesz, a számozásáról eddig hivatalosat nem tudunk. Ami a 2.4-re utal, hogy a CES-en feltűnt néhány Xperia Arc, amin a rendszer azt állított magáról, hogy 2.4-es verzió. Akkor az illetékesek konfigurációs hibáról beszéltek, amit még el is hinnénk, ha a héten nem tűnt volna fel egy Galaxy S, amin szintén a 2.4-es verziószám szerepelt.
A Google szokásához híven mély hallgatózásba burkolózik, és nem akarja megerősíteni (sem cáfolni) az elhangzott pletykákat. Érdemes lesz figyelemmel követni a februári MWC-t, hiszen – lévén ez az év legnagyobb mobilos eseménye – valószínűleg néhány plusz információval gazdagabbak leszünk.

“Évtizedek óta azon dolgozom, hogy ne legyen szívás számítógépeket használni. A helyzet javult, de még mindig nem egyszerű. Amikor gyerek voltam, tudtuk hogy egy otthoni számítógéphez tartozik monitor meg billentyűzet. Aztán egyszer csak valaki kitalálta, tegyünk egeret erre a cuccra, és ez teljesen megváltoztatta a piacot. Egy hasonló változás előtt állunk, a mobileszközök száma robbanásszerűen nő és ez egy hatalmas lehetőség. A Google-ben ilyen tekintetben hatalmas potenciál van. Az Android mögött meghúzódó szemléletmód teljesen különbözik bármelyik eddigi rendszertől, és ez az ami nagyon izgalmas benne, szeretem az új kihívásokat.
Mi nem egy terméken dolgozunk, nem egy gyártó vagyunk, aki kihoz egy készüléket, megcélozva ezzel egy konkrét piacot. Van egy közös probléma, amit minden vállalat szeretne megoldani, tegyük a számítástechnikát jobbá, tegyük hordozhatóvá. Mi ezt tesszük, úgy hogy közben mindenkinek az előnyére váljon. Az Androidon dolgozni nagyon érdekes, hiszen egy ‘koncepció autón’ kell dolgoznod. A Nexus S csak egy ötlet, amivel megmutatjuk a többieknek, hogy így kell használni a szoftvert. Ez teljesen más, mint amit eddig láthattunk, mint amivel eddig dolgoztam. Kihozzuk a szoftvert, a gyártók felhasználják, lényegében nekünk fogalmunk sincs arról, hogy milyen eszközökön használják az Android-ot.
Néhány hónapja dolgozom a Google-nél, amikor kezdtem akkor éppen a Gingerbread fejlesztése folyt. A 2.3-as verzió megjelenéséig nem volt vissza sok idő, Karácsonyra a Nexus S-el együtt kész kellett lennie. Csak a legfontosabb funkciókon dolgoztunk, mint például a szövegbevitel, szövegkezelés és persze egy kis vérfrissítés a felületnek. A Honeycomb elkészítéséhez már jóval többet tettem hozzá, de ez is egy teljesen újfajta kihívás volt. Nem lehetett üres lappal kezdeni, hiszen az Android koncepciója már megvolt, rengeteg készüléken fut már, sokkal komplikáltabb a probléma, mint a legtöbb esetben. A Honeycomb nagyon különbözik az eddigi Android verzióktól. Látni lehetett néhány fontosabb funkcióját és ez az az irány amerre az Android halad. Ugyanazok a fejlesztések fognak megjelenni mondjuk egy beépített navigációban mint a tableteken. Fogjuk a jó funkciókat, és tovább fejlesztjük őket, ami pedig nem működik megfelelően azt szétszedjük, és kitalálunk helyette valami mást. Kezdetben nagyon sok feltétele volt az Android futtatásának (kijelzőfelbontás, hardveres követelmények, stb…). Ugyanez a helyzet például a gombokkal. Egészen a Gingerbread-ig szükség volt hardveres gombokra. A Honeycomb-bal lehetővé tettük, hogy akár ezek nélkül is működőképesek legyenek az eszközök. Az Android jövője az, hogy nem mondjuk meg hogy mit tegyél a készülékbe vagy mit nem. Ha szeretnél fizikai billentyűket akkor tegyél úgy, de megvan a lehetőség hogy teljes mértékben a kijelzőn kezeld az eszközöket, még akár egy telefon esetében is.
Sokkal fontosabb azt figyelembe venni, hogy mi jó a felhasználóknak, nem azt hogy mit lehet könnyen megcsinálni, vagy mi az ami jól néz ki. Egy másik ilyen funkció a Honeycomb-ban a multitasking. Az Androidban mindig is volt multitasking képesség, de nem volt annyira egyszerű a használata. Ha hosszan kell nyomnod egy gombot (pl.: home), abból legtöbbször csak probléma van: Nem tudod milyen hosszan kell lenyomva tartani, és ha el is találod, akkor is az az érzésed van, hogy várni kell a rendszerre. Természetesen a hosszan nyomás (mint esemény) továbbra is jelen lesz az Androidban, de a multitasking esetében ezt másképp szeretnénk. Minél jobban a hétköznapi élet részévé válik egy eszköz, annál több minden csinálsz rajta, sokszor több mindent párhuzamosan. Ezért a multitaskingot szeretnénk könnyűvé és gyorssá tenni. A Honeycomb-ban erre egy külön gomb van, ami előhoz egy listát amin nem csak az ikonok és nevek szerepelnek, hanem az alkalmazás előnézeti képe. Nagyon fontos, hogy lássad az alkalmazást, hiszen az agyadban is ez a kép van róla. Az alkalmazás aktuális állapota amiatt is fontos, hogy felismerd az alkalmazást. Az ikonok olyanok mint a szimbólumok, ahhoz hogy azt felismerjük, az agyunk más részét kell használnunk. Egy másik funkció, amit az új Gmail alkalmazás bemutatójában is látni lehet egy rövid ideig, a felső sáv, amit ‘Action Bar’-nak nevezünk. Ez különböző parancsokat, menüpontokat tartalmaz, attól függően, hogy milyen állapotban van az alkalmazás. A legfontosabb és a leggyakrabban használt funkciókat szeretnénk itt összegyűjteni. Még mindig az asztali számítógépeket használjuk a legtöbbször, ezért vannak a Honeycomb-ban asztali felületre emlékeztető részek. Régebben a mobileszközök nem volt túl ‘hasznosak’, de ahogy egyre több funkciójuk lesz, egyre inkább hasonlítanak az asztali gépekre, és ezt a változást a felületnek is követnie kell.
Az a felület, amit a Motorola tableten láthattunk a gyári Android felület. Ezzel azonban nincs vége a különböző gyártók által létrehozott felületeknek. Az Android egy nyílt forrású szoftver, amit mindenki úgy testreszabhat, ahogyan csak szeretné. Ahogy az a rendszer többi részére is igaz, ez egy jó alap, ami önmagában is megállja a helyét. Ennek ellenére ha valaki változtatni szeretne rajta, megvan a lehetősége.
Amit a tableteken láthattunk, még nincs teljesen készen – sosincs teljesen készen. Amit láthatunk belőle, az csak egy kis része, vannak még meglepetések, és még az utolsó pillanatban is dolgozni fogunk rajta.”

A Google egyébként két tűz között van, hiszen egyik oldalról a mobilgyártók lassítani szeretnék a fejlesztés ütemét (illetve ritkábban szeretnének új verziót). Másik oldalról a keresőóriás jókora részt szeretne magának a tabletpiacból, viszont több gyártó (pl.: Motorola) is vár a tabletekre optimalizált Android verzióra. Talán viszonylag a legjobb megoldás, ha minden a pletykák szerint történik: 2 hónap múlva megkapjuk a Honeycomb-ot, ami nem hoz sok újítást, viszont a táblagépekre van optimalizálva (esetleg a felhasználói felületet lesz kicsit átszabva, ami ráférne a rendszerre); májusban pedig Ice Cream néven kézbe kapjuk a 3.0-t, ami a nevéhez híven megint nagyobb volumenű változást hoz.