Mint sokan tudjátok, e hónap 19.-én hivatalosan is bejelentették az Android Ice Cream Sandwichet.

Akik egy kicsit is jártasabbak a témába, azoknak biztosan megfordult a kósza gondolat a fejében, hogy vajon mikor indul meg a custom rom özön kedvenc telefonjukra. Nos, az első hírek elkezdtek szállingózni.

Az eddigieket átlagolva elmondhatjuk, hogy a Google körülbelül a leleplezés után egy hónappal adja ki az aktuális verzió forráskódját. Steve Kondik és Keyan Mobli a Cyanogen mod fő fejlesztőinek elmondása szerint amint ez megtörténik, egyből hozzálátnak a rom 9-es verziójának elkészítéséhez, amely az Android 4.0 feature-eit fogja majd kiterjeszteni és feldobni.
Mivel a mod-ból a legutolsó stabil verzió a 7.1, ezért felmerülhet a kérdés, hogy mi lett a CM 8-al? Nos, az az operációs rendszer előző verziójának a Honeycomb-nak volt fenntartva.
Tehát, ha minden jól alakul, akkor szilveszter tájékán már az új rommal fogunk szaladgálni.

Bár a Google Térképen a múlt hét óta elérhetőek a BKV járatai, és a szolgáltatás képes ezek felhasználásával útvonalat tervezni, a fenti funkciókat a hazai felhasználók egyelőre nem használhatják, mert itthon még nem indult el a keresőcég webes térképének okostelefonokról elérhető navigációs szolgáltatása.

Rezeg a telefon, ha le kell szállni

Pedig az új Transit Navigation bemutatóvideója alapján nagyon hasznos kényelmi szolgáltatás. A szoftver ugyanis akkor is segíti a felhasználót, ha az az előzetesen legenerált útvonalon útnak indult. A GPS-es készülékeket például megrezgeti, ha a következő megállónál le kell szállni.

http://www.youtube.com/watch?v=1NTXkd0dguQ

Metrón még nem használható (vagyis igen, de csak net nélkül)

Ha használója nem biztos abban, hogy jó irányban halad, bármikor rápillanthat a készülék képernyőjére, bár metrón egyelőre nem lehet használni, mivel kizárólag a műholdas jeleket használja a tájékozódáshoz, írják a fejlesztők a Maps hivatalos blogján. A program kísérleti funkciói között már az offline navigáció is megtalálható, ami lehetővé teszi, hogy indulás előtt, az otthoni wifin letöltsük az okostelefon memóriájába a felkeresni kívánt terület térképét, amely legfeljebb 16 kilométer sugarú körben megtalálható térképrészlet lehet. Ez a Google szerint nagyjából egy-két percet vesz igénybe, azonban csak a vektoros alaptérképet továbbítja a készülékre, a műholdképeket vagy az épületmodelleket nem, ezeket csak aktív mobilinternetkapcsolattal lehet előhívni a programból. A letöltött térképrészleteket manuálisan is törölni lehet, de harminc nap után automatikusan eltávolításra kerülnek a memóriából. Legutóbbi tesztünk alapján egyébként azóta, hogy a Google Maps mobilos változatában is vektoros megjelenítést alkalmaz, a program használata minimális internetforgalmat generál.

A Google a Consumer Electronics Show (CES) apropóján egy előzetesben felvillantotta, mit várhatnak a felhasználók az Android következő, Honeycomb kódnéven fejlesztett 3.0-s kiadásától. Az eredetileg okostelefonokhoz készült operációs rendszer e verziója lesz az első, melyet kifejezetten a táblagépek igényeihez igazítanak. A Las Vegas-i kiállításon több gyártó, köztük a Motorola és az Asus is bejelentett olyan tableteket, melyeken ez fut majd.

A Google blogjában Andy Rubin műszaki igazgató azt írja: sokat dolgoztak a „felhasználói élmény” finomításán az új rendszerben, és egy teljesen új, „holografikus” felületet készítettek. Optimalizáltak a több alkalmazás egyidejű futtatását biztosító multi-taskingon, a böngészőben elérhetővé tették a lapok kezelését, az automatikus kiegészítést, a Google-fiókon keresztüli szinkronizálást és a pornó módot. A rendszer része a tabletekhez igazított Gmail, a Google Maps 5, az e-könyv-áruház és a Google Talk, mellyel kamerával ellátott gépeken videotelefonálni lehet.

Azt, hogy a Honeycomb mikor jelenik meg, nem közölték. Az Android legfrissebb kiadása, a 2.3 (Gingerbread) december elején vált elérhetővé.

A kiállításon a Motorola Mobility – kedd óta ez a Motorola önálló vállalatba szervezett telefongyártó üzletágának neve – és az Asus is bemutatott Andoid 3.0 alapú tableteket. A Motorola Xoom lesz várhatóan a világon az első olyan gép, amely e rendszerrel kerül forgalomba. E táblagép az NVIDIA Tegra 2 kétmagos rendszerchipre épül, rendelkezik HDMI-csatlakozóval, elő- és hátoldali kamerával, giroszkóppal és gyorsulásmérővel, multi-touch érintésvezérelt, 10,1 colos kijelzőjének felbontása pedig 1280×800 pixel. A Xoom fogyasztói ára egyelőre nem ismert, csak annyit tudni, hogy 3G-s változata még az első negyedévben megvásárolható lesz az amerikai Verizon mobilszolgáltatónál, mely a második negyedévtől 4G-vezérlővel frissíti majd azoknak az ügyfeleknek a készülékeit, akik ezt kérik. Arról, hogy várható-e a globális forgalmazás, szintén nem beszélt a gyártó.

Hasonló technikai jellemzői vannak az Asus Eee Pad Transformer modelljének, melyet ugyancsak tegnap mutattak be – ennek különlegessége, hogy a hozzá adott dokkolóval notebookká alakítható. E gép  kicsúsztatható billentyűzettel rendelkező testvére az Eee Pad Slider – mindkét sajátos hibrid Android 3.0-s operációs rendszerrel kerül majd forgalomba áprilisban, illetve májusban.

A Google egy hónapja megnyitotta már korábban beharangozott e-könyváruházát, igaz, egyelőre csak az Egyesült Államokban élők számára.

Lassanként hozzászokunk ahhoz, hogy a Google tőkéjét és lehetőségeit kihasználva a legkülönbözőbb piaci területeken jelenik meg, folyamatosan bővítve portfólióját, de az e-könyvek bizniszébe való beszállás valóban az egyik legkomolyabb üzleti lépésnek bizonyulhat, bár még sok a kérdés. A világ egyik legnagyobb gazdasági potenciáljával rendelkező vállalat azért robbanthat itt nagyot, mivel egyrészt a kereső, illetve az arra épített hirdetési modell átlagfogyasztói szinten a világ legnagyobb lehetséges ügyfélkörét biztosítja számukra – és az ügyfélkör az egyik legértékesebb, az adattolvajok számára is csábító tényezője a kereskedelemnek. Másrészt jelenleg a hasonló tevékenységeket folytató IT-cégek közül a Google folytatja a legnagyobb, a médiaváltást is elősegítő digitalizációs projektet, mely egyrészt anyaggal látja el őket, másrészt szorosan beágyazza a vállalatot a hagyományos kiadói struktúrába, és ez nagy előny lehet egy e-könyvesbolt működtetésénél. Emellett a még a kezdeti időkből származó küldetésnyilatkozatot se felejtsük el: a Google fő célja az információk minél szélesebb körben történő elterjesztése, a hozzáférés maximális megkönnyítése.

A – főleg a könyvolvasók és az ugyanerre a funkcióra alkalmas különféle táblagépek „boomja” után felsejlő – jövő egyik fontos jellemzője lesz az eddig hagyományos módon elérhető dokumentumok digitális átalakulása, és nemcsak a most tapasztalható szórvány jelleget várhatjuk, hanem a hordozót tekintve feltehetően egy komoly médiaváltásra kell számítani. Sok a bizonytalan tényező, de nagyon valószínű, hogy olyan átmeneti korszakot élünk, mint amikor a 15. és a 16. század fordulóján, a 16. század folyamán a kódexet, a kézzel írott könyvet felváltotta a sokkal olcsóbb és nagyobb tömegben terjeszthető nyomtatott könyv.

A Google eBookstore az új szolgáltatás elindításával az eddigi kezdeményezések, főként az egyébként e területen roppant sikeres Amazon.com első számú vetélytársává válhat, hiszen a specializált cégekkel szemben – a hátrányok mellett – van egy óriási előnye: a koncepciózusan kialakított vállalti struktúra elemei lehetőséget adnak arra, hogy a különféle üzletágak támogassák egymást.

A hivatalos blogban közzétett bemutatkozó szerint az új áruház, melynek nevét a korábbi Google Editionsről Google Ebooksra változtatták, már induláskor is több mint három millió címet tartalmaz (ez a szám már önmagában is döbbenetes), a kampány jegyében ezek döntő többsége ingyen letölthető (nyilván a Google Könyvek adatbázisából emelték át a tartalmakat), míg a kereskedelmi tétel, a megvásárolható könyvek száma körülbelül 200 ezer. Ami hatalmas előnyt jelenthet a Google számára – ugyanakkor tragédiának számíthat az e-könyv piac eddigi szereplőinek, főként az Amazonnak –, hogy ezek a dokumentumok szinte bármilyen  eszközön olvashatóak, ellentétben a versenytársak ajánlataival, akik eszköz-, illetve formátumfüggő tartalmakat kínálnak.

Ha a hazai következményeket nézzük, akkor az ilyen kötöttséget megkívánó magyar vállalkozások is komoly problémák elé néznek, ha a Google a jövő évben Európában is elérhetővé teszi szolgáltatását. A külön e célra készített szoftver (Web Reader) lehetővé teszi, hogy böngészőben lehessen olvasni, a felhasználónak a könyveket nem kell letöltenie, nem egy adott gépről kell olvasnia, hanem az ingyen hozzáférhető vagy a megvásárolt dokumentumokhoz a felhőn keresztül, bárhonnan hozzáfér, szám- vagy méretbeli korlátozás nincs a felhasználói fiókoknál. Már az ingyenes változatoknál is látszik, hogy erősen törekszenek a felhasználóbarátságra, lehetséges betűtípust, betűméretet választani, állítható a fényerő, változtatható a tördelés.

Az üzlet lényege természetesen az értékesítés, és ennek érdekében a Google hosszú és fájdalmas tárgyalásokat folytatott kiadókkal, s bár még mindig e folyamat kezdetén vannak, a jelenlegi partnerek is hatalmas lehetőséget biztosítanak: a korábbi koncepcióban már felvázolták, hogy a Google csak díjat felszámító közvetítő, az üzletet a felhasználó és a kiadványt árusító vállalkozás kötik meg.