Racing

Egy messzi-messzi galaxisban…

Pénteken megérkezett a Test Drive Unlimited 2 tesztpéldányom – 10.000 forint ellenében – az 576-ból. A játékról dióhéjban azt érdemes tudni, hogy sok luxusautóval szép tájakon repeszthetünk, bár általában nem nagyon lehet bámészkodni. Itt szinte minden pozitívumot el is mondtam a játékról.

Az előző részből átvett néha már túlzásba vitt arcade játékmenet megpecsételi a játék sorsát. Túl sok mindent szerettek volna a készítők ám erre idejük vagy erejük nem volt. Az irányítás billentyűzettel parádés tehát ezt nem ajánlanám senkinek. Amennyiben rendelkezésre áll valamilyen kormány vagy egyéb játékvezérlő az csak javíthat az esélyeinken. Az épületekben történő járkálás jónak tűnhet, de egy idő után már idegesítővé válik a passzív szobákban történő kóborlás.

Ami nagy változás az előző részhez képest, hogy 3 kategóriában indulhatunk versenyeken melyekhez meg kell szereznünk a verseny “jogosítványt”. Persze az autókat ettől függetlenül is vezethetjük – jó magyar mondás: “nem papírral megy” – de versenyekre nem nevezhetünk. Ez a három kategória felöleli szinte majdnem az egész autósportot ugyanis a régi kalsszikusoktól a legújabb Ferrarikig a SUV-okon át minden van a játékban amit csak eltudunk képzelni. Meg kell említenem, hogy a játék elején a választható három autó egyike egy Lancia Deltra Integrale Evoluzione! Az autóinkat matricáztathatjuk, tuningoltathatjuk kedvünkre – ahogy a pénztárcánk engedi. Számos egyéb pénzköltési lehetőség is helyet kapott a játékban. Számos helyen vásárolhatunk ruhákat vagy éppen szabathatjuk át a karakterünk fizimiskáját.

Az előző résszel ellentétben itt már nem egy hanem két teljes sziget áll rendelkezésünkre. Ibizán kezdünk ahonnan a 10-es szint átlépése után átrepülhetünk Hawaii-ra. Az autóinkat a játék mindig hozza velünk így ezzel nem kell nekünk bajlódni, hogy mikor melyik autónk éppen melyik luxusvillánk garázsában áll. Az autók részletességére nem lehet panasz, a hangok a rádióban lévő zenék, a reklámok mind egy remek hangzást biztosítanak megfelelő hardveres kísérettel. Itt muszáj vagyok megemlíteni az Audi RS6 és S5 kávédaráló hangját, egyszerűen nem lehet betelni vele.

A versenyek terén nem nagyon van már mit újítani a fejlesztőknek. Megtalálható a játékban szinte az összes arcade versenymód. Bár néha nem tudom mi szállhatta meg az egyes versenyeket létrehozó emberkéket ugyanis az Ibiza CUP-on az utolsó verseny elég érdekes. A verseny egy 1 körös A7 kategóriájú – Subaru Impreza WRX STi kategória – verseny aminek 119.1 km a versenytávja. A játék 54 perc körüli időt biztosít a kör megtételére amelyet egy átlagosnak vezetési képességgel megáldott sofőr 44 perc alatt megtehet könnyedén. Amennyiben csak barangolnák a szigeteken akkor sem maradunk feladat nélkül ugyanis a roncsgyűjtés, a fényképkészítés vagy éppen az utak felfedezése is értékes pontokkal gazdagítja a profilunk.

Ibiza két, Hawaii négy részre van felosztva. Annak függvényében érhetjük el a multis versenyeket, boltokat az adott körzetben, hogy mennyire térképeztük fel a környéket. Ezáltal új értelmet nyer a puszta barangolás is. A multis versenyekről és az AI-ról még nem esett szó. A multi jó de csak akkor ha “élőben” megy a verseny. Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy miért még hogy lehetne multizni? Erre egy egyszerű ám roppant értelmetlen választ tudok adni. Mindenki létrehozhat challange-eket amelyek adott ideig tartanak. Aki a legjobb az kapja az összes nevezési díjat. Persze a legtöbb versenyen már a második ellenőrzőpontnál tartunk ott időügyileg ahol az aktuális első a szakasz végén tartott. (Tehát a csalás máris felütötte a fejét).

Az AI-ról először nem is akartam írni. Buta, figyelmetlen, befolyásolhatatlan. A rajtnál állva hagy két autó, két kanyarral arrébb már szinte nem is mennek. Szabad kóborlásban szinte tudomást sem vesz rólunk a gép által vezetett kóborló autó, szó nélkül belénk jön. Volt már, hogy egy kanyargós részen 10-12 másodpercet kaptak a gép versenyzői és ugyan azzal az autóval az egyenesben vissza hozta a gép 3-4 másodpercen belülre csak azért, hogy hibára sarkalja az embert. Persze ezek a “hibák” vagy könnyítések gyorsan kiismerhetőek és játszva nyerheti végig az összes versenyt bárki.

Összességében nagy jóindulattal hozta azt, amit az én vártam tőle. Lehetett volna egy csomó dolog más benne. Gondolok itt a pálya hibákra, a kitörhetetlen táblákra, a betonbokrokra. (A forgalom részét képező autók alja leér egy csomó helyen!?). Lehetett volna valósághűbb a vezetési modell, az autók fizikája, a töréseken is lehetett volna még bőven csiszolni. Egy próbát mindenkinek ajánlok, de szigorúan csak kormánnyal.